Határában római kori emlékeket tártak fel. Középkori történelméről keveset tudunk. A Dőry-család telepíti le német lakosait a XVII. században. A család romos kastélya még mindig áll a falu központjában. A Dőryiek és a kisdorogiak a bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztésével tették híressé magukat. Kisdorog volt az egyik fő tenyésztőhely. Az I. világháború után innen a törzskönyvezés Tolna megyében.

     A buszmegálló mellett "Ora et Labora" feliratú kis kápolna, benne a Bonyhádi Zománcgyárban készült kép Szűz Máriáról és Szent Józsefről. A falu római katolikus temploma klasszicista homlokzattal 1809-ben épült. Berendezése szintén klasszicista. A plébánia ház 18. század végi régi barokk épület.

     A II. világháború után német lakosságának zömét kitelepítik, helyükre bukovinai székelyek és felvidéki magyarok érkeznek. Tamás Menyhért író Kisdorogot vallja fogadott szülőföldjének, kisregényeiben tette híressé a környéket.

     A faluhoz tartozik Ördogmalom, Juhépuszta és Ódány. Ez utóbbi Mária napi búcsújáról híres a környéken.

Lakosság száma: 906 fő
Belterület: 100 ha
Külterület: 1899 ha